Samsungok felturbózva I.

A koreai gyártó két újdonsággal jelentkezett - egy ultra kompakt, igen érdekes funkciókkal megspékelt és egy kompakt digitális fényképezőgéppel.

Kicsit konkrétabban: a Samsung i7 és az S1050 gépekről lesz szó jelen cikkünkben. Míg az S1050 egy hagyományos felépítésű digikomapakt, addig az i7 egy teljesen új, merész megoldással büszkélkedhet: az elforgatható, érintés érzékeny, 3 hüvelyk átlójú kijelző szinte fölöslegessé teszi a gombokat - ám nem kell aggódni, a jó használhatóság érdekében a gyártó meghagyta azokat a gombokat, melyek a kritikus paraméterek gyors változtatásához szükségesek.

Samsung i7

Mint beharangozónkban írtuk, az i7 nem egy szokványos ultra kompakt gép, hanem egy innovatív, méreteihez képest nagy kijelzővel szerelt digitális fényképező.

Előlről megtekintve semmi szokatlant nem vehetünk észre - feltéve, ha a kijelző éppen "parkoló" állásban van. Amint az ebben a kategóriában igen gyakran megfigyelhető, az i7 optikája is a váz jobbfelső sarkába került, így bal kezünkkel (ha nem figyelünk oda) bizony néha bele lóghatunk a képbe. Rövid megszokás után ez könnyen kiküszöbölhető. A belső zoomolású optika mellett az apró, de meglepően nagy teljesítményű vaku, s mellette a segédfény látható. Ez a narancsos színű fényt kibocsátó LED rövidebb távokon (kb. két méteren belül) hatalmas segítség a készülék AF rendszerének. Ám nézzük az igazi különlegességet, a kijelzőt!

Bezárva, "parkoló" állásban

Fényképező üzemmód

MP3-PMP üzemmód

A kijelzőt elforgatva egy meglepően jó fogású fényképezőgépet kapunk, amely masszív és minőségi felépítésével igen jó benyomást kelt - nem csak első fogdosáskor. A készülék nem csak a bekapcsoló gombbal kelthető életre, hanem az érintés érzékeny kijelző elforgatásával is. Amint azt az óra járásával ellentétes irányba 90 fokkal elforgatjuk, úgy a gép feléled és automatikusan MP3, illetve PMP lejátszóként kezdi meg működését. Ha az eredeti álláshoz képest azonban 180 fokkal forgatjuk el az LCD-t, úgy a hagyományos fényképezőgép üzemmód fogadja a felhasználót.

A váz alján a Samsungra jellemző külső fogad: a szinte tipikus akku-memóriakártya ajtó, valamint az egyedi táp/kommunikációs csatlakozó. Az i7 esetében a fémből készült állványmenet teljesen a váz szélére került - nem a legjobb megoldás.

Mivel ez nem egyszerűen egy fényképezőgép, ezért az akkunak is nagyobb teljesítményt kell produkálnia - az i7 egy 1100 mAh-ás akkumulátort kapott. Azonban ez a teljesítmény is valószínűleg igen karcsú lesz, ha egy egész filmet, vagy több zenei albumot szeretnénk konzumálni utazásunk (vagy egyéb unalmas elfoglaltságunk) alatt.

A váz szélére helyezett fejhallgató csatlakozója sajnos nem a szabványos mini Jack, hanem a 2.5 mm-es mikró Jack. Így vagy a gyárilag mellékelt (amúgy kellemesen jó minőségű) fülest kell használnunk, vagy beszerezhetünk 2.5/3.5 mm Jack konvertert, ami azonban sérülékennyé teszi az aljzatot.

A váz tetején egy kis hangszórót, a "Wise Shot", a power és az exponáló gombjait láthatjuk. Az ebből a szögből jól látható kitüremkedés a váz elején nagyon jó támaszt ad középső ujjunknak - a jó fogás ennek a pöcöknek nem kis mértékben köszönhető.

Bekapcsolva - funkciók

Attól függően, hogy milyen üzemmódot választunk, úgy fogad bennünket a masina. A filmfelvételt kiválasztva ez a kép jelenik meg:

Főmenű

Itt lehet kiválasztani az üzemmódot PMP-n belül

Első körben a készülék zenelejátszói képességeire voltunk kíváncsiak. Mivel átalakítónk nem volt (2.5 mm - 3.5 mm Jack), és nem tartunk szerkesztőségünkben micro Jack dugasszal szerelt fejhallgatót, ezért a csomagban talált fülbedugós változatot próbáltuk ki, ami nem is szólt rosszul. Mp3 fájlokat tetszőleges minőségben hallgathatunk, a VBR tömörítést is kezeli a gép. Összesen hétféle hangeffektust pakolt az i7-be a gyártó, ezek közül nekünk az SRS és a ROCK tetszett leginkább tánczenékhez. A kis Samsung első sorban fényképezőgép, s bár nem szól rosszul, azért egy dedikált Mp3 lejátszó jobban megfelel erre a célra. A koca-zenehallgatónak ugyan ez is meg fog felelni, de a vájtfülűek biztos találnak majd valamit, amibe bele lehet kötni - nekünk bejött ez a funkció is.

Ha kedvenc filmünkről útközben sem akarunk lemondani, vagy olyan helyre kell mennünk, ahol minden szórakoztatás jól jön, akkor erről sem kell lemondanunk: a Samsung saját DigimaxConverterével bármilyen XviD vagy DivX filmet (amit próbáltunk: mov, asf, wmv, avi) a gép által fogyasztható SDC formátumba alakíthatunk át. Azonban a konvertálás egy Core2 Duo 2.66 GHz-es gépen is meglehetősen lassan zajlott (valósidőtől nem sokkal gyorsabban).

A gyártó a legperverzebb felhasználói szokásoknak is eleget akar tenni, így még szövegolvasó funkciót is bele préselt az i7 fényképezőgépbe! TXT formátumú fájlokat vihetünk magunkkal, s olvashatjuk ezeket kedvünkre - köszönjük, mi ezzel nem éltünk.

Bekapcsolva - fényképezőgép és képminőség

A kötelező funkciók tesztelése után végre sort keríthettünk arra, amit a Samsung i7 a legjobban tud: a fotózásra. Szerencsénkre az időjárás jó volt, így nem csak a szintetikus tesztekre hagyatkozhattunk, hanem a külvilágról készített képek alapján is kellő benyomást kaphattunk a gép képességeiről. A háromszoros átfogású, közepes fényerejű (f3.5-f4.5) optika belső zoomolású, így a frontlencse nem emelkedik ki telefotó készítése közben. Az optika és az érzékelő felbontása és színvisszaadása jó:

Wide, azaz 38 mm-es állásban

Tele, azaz 114 mm állásban

38 és 114 mm-en, valamint egy köztes értéken, azaz 80 mm-en

A két felső képen a fák lombozatát érdemes megfigyelni. A részletesség még egy alsókategóriás, kitobival szerelt dSLR gépével is felveszi a versenyt. Meggyőző volt számunkra. A színvilág még mindig egy hajszálnyit túltelített, de messze nem annyira, mint az általunk korábban tesztelt Samsungoknál.

Műtermi körülmények között vizsgálva a zajszintre és az optika esetleges leképezési hibáira voltunk kíváncsiak. Ezen utóbbiak közül nem tapasztaltunk olyat, ami említésre méltó/mértékű lenne, köszönhető ez az ésszerű határok közt tartott, csupán háromszoros átfogásnak. Nem mindig a csilliószoros zoom a legjobb megoldás.

A Samsung i7 egészen ISO 400-ig (ezt is bele értve) jó, szép képminőséget produkált, azonban ISO 800 és ISO 1600 érzékenységen már komoly kompromisszumokat kell kötnünk, ha használni óhajtjuk ezeket. A kép nem csak zajos; a fenti tesztképen jól látható, hogy például a pink téglatest felületéből szinte hiányzanak foltok.

Az i7 stabilizátora kellő hatékonysággal dolgozik, de a prímet még mindig a Panasonic Mega O.I.S. rendszere viszi. A Samsung i7 rendelkezik az úgy nevezett Wise Shot funkcióval, ami gyakorlatilag kétszer exponál egy gombnyomásra. Egyszer ASR-el (stabilizátorral), egyszer vakuval, majd mindkét képet kiteszi a kijelzőre, így magunk dönthetjük el, melyiket akarjuk megtartani.

A bemozdulás elleni védelem filmfelvétel közben is működik, csak úgy, mint a zoomolás is. Ami tetszett a videózás közben, hogy a kamera AF rendszere gyorsan és pontosan követte a mozgásokat - schwenkeléskor sem esett ki a ritmusból, hanem gyorsan megtalálta a megfelelő élességet. Azonban a jó kép sajnos gyenge hangminőséggel párosult - a mikrofon nem volt kellően érzékeny, így egy halkan elkezdett szöveg akár teljesen le is maradhat a filmről.

Meglepően erős vaku

Végszó

A Samsung i7 egy roppant érdekes kis összvér - egyben kínál fényképezőgépet, kamerát, Mp3 és film lejátszót, valamint ebookot. Ugyan minden funkcióban jeleskedik, mégis a fotózás áll legközelebb hozzá. A jó képminőség, a gyors AF rendszer és a jó képstabilizátor messze az átlag fölé emeli ezt a készüléket. Tekintélyes beépített memóriájának hála még akkor sincs baj, ha otthon felejtjük az SD kártyát, vagy túl csekély kapacitásút vittünk magunkkal. Masszív és jó minőségű felépítése már csak hab a tortán.

Tesztképek

Cikkünket hamarosan folytatjuk!